fbpx

So you want to be an entrepreneur…

Biztosan te is belefutottál már olyan írásokba a világhálón, amik mintha egyenesen le akarnának téged beszélni arról, hogy az adott tevékenységet válaszd foglalkozásul: ne legyél szövegíró, fotós, utazó blogger, szupermodell vagy vállalkozó, mert… hát leginkább azért, mert semmilyen szakmában nem leszel képes kiemelkedőt alkotni, ha nem adod bele mindened, de tényleg mindened, amid csak van. Az időd, a pénzed, az energiád, az átvirrasztott éjszakákat, a folyamatos visszautasításokat követő töretlen motivációt, mindent. És ez ugyanúgy igaz a szupermodellekre, mint a vállalkozókra.

 

Szerencsém van, mert hazai és nemzetközi szinten is belelátok különféle cégek működésébe, de pontosan emiatt azzal is tisztában vagyok, hogy sokszor milyen nehéz itthon vállalkozóként érvényesülni. Kicsi az ország, telített a piac, az emberek pedig ahelyett, hogy segítenék, inkább lehúzzák egymást, ahol csak lehet.

Ez a mostani bejegyzés nem egy konkrét sztorira épül, és tulajdonképpen tanulsága sincs, egyszerűen csak szerettem volna beszélni neked arról, hogy vállalkozóként milyen problémákkal szembesül(het) az ember, mert sokszor már csak XY hihetetlen eredményeiről hallasz, azzal viszont kevesen vannak tisztában, hogy milyen rögös (és végtelenül hosszúnak tűnő) tud lenni a sikerig vezető út.

Az egész életed során rengetegen lesznek, akik szeretnék majd elhitetni veled – legyen szó ismerősökről vagy ismeretlenekről, de sokszor akár saját magadról is -, hogy neked ez nem fog menni, belőled hiányzik az a valami, ami szükséges ahhoz, hogy az ember sikeresen legyen. Mivel ez a hang sosem fog elhalkulni (mert ha éppen nem a külvilágból, akkor valahonnan bentről, belőled érkezik), én azt mondom, engedd el! Magyarországi viszonylatban ezt különösen relevánsnak érzem, mivel a pozitív vélemény itthon túlságosan is halk, a negatív viszont annál hangosabb, ezért anélkül, hogy részletesebben belemennénk a témába, csak megismételném, amit az előbb tanácsoltam neked: engedd el!

Ahhoz, hogy ténylegesen sokra vidd (persze a saját mércéd szerint), nagyon nagyot kell álmodnod, hogy legyen, ami odafönt tart, és hogy meglegyen a megfelelő motivációd.

Itt jön képbe a türelmetlenség, ami számomra egy nagyon érdekes jelenség: paradoxon, hiszen egyszerre jó és rossz, attól függően, hogy milyen szempontból vizsgálod. Tegyük fel, hogy megvan a célod, elintézel mindent, amit kell, futnak a hirdetések, pörögnek a lájkok, és te valahol mélyen tudod, hogy mennyi időre van szükség a tényleges sikerhez. 1 hónap? Másfél? Mégis, a kimondatlan elvárásaid sokszor felülkerekednek rajtad, hiszen már egy-két nap után (vagy sokszor már tegnap) látni szeretnéd a remélt eredményeket, ez pedig felesleges frusztrációhoz vezet.

Ha bármilyen mondanivalója van ennek a blogbejegyzésnek akkor az ez:

Ne motiváld túl magad, és lehetőség szerint a csapatodnak is racionálisan magyarázd el a várható eredményeket, hogy senkit ne érjen meglepetés.

Remélem, találsz azért pár számodra hasznos információt ebben a bejegyzésben, mert rengeteget agyaltam ezen az utóbbi időben (a múlt héten végre eljutottam nyaralni, ott persze szinte folyamatosan ilyeneken járt az agyam, hiába, szeretem a munkám), ezért gondoltam, megosztom veled az észrevételeimet.

Még mindig jelentkezhetsz az ingyenes 7 napos kihívásunkra VAGY személyesen hozzám a Mentorprogramunkba, ha úgy érzed, hogy egy blogbejegyzésnél vagy podcast epizódnál személyesebb és átfogóbb segítségre van szükséged!